Bárkivel megeshet az, hogy még akkor is, ha álmai munkáját végezheti, szereti a környezetet, ahová bejár, jófej emberek veszik körül és támogatják is a céljai elérésében, alábbhagy a motivációja.
Mengyán Pletikoszity Ildikó pszichológust kérdeztem arról, hogy mi ilyenkor a teendő:
Először is el kell fogadnunk azt, hogy nem lehetünk mindig tökéltesen jó hangulatban és mindenki életében jelentkeznek hullámzások. Az elfogadás mellett fontos az, hogy minél nagyobb önismerettel rendelkezzük. Semmiképp se söpörjük a szőnyeg alá a problémát, hanem foglalkozzunk vele és találjuk meg azokat a dolgokat az életünkben, amelyek átsegítenek ezeken az időszakokon.
-Mik lehetnek ezek?
-A tudatosságot hangsúlyoznám. Ha van valamiféle rendszer az életünkben, az biztonságot ad.
A sport nagyon nagy segítőnk lehet. Ha például megvan a heti háromszori rendszerességű mozgás, akkor, ha éppen nincs kedvünk aznap mozogni, ráadásul esik az eső is, mégis elmegyünk arra az edzésre, mert kialakult az igényünk rá, és ha végigcsináljuk sokkal jobban fogjuk utána érezni magunkat.
Ilyen apróságokkal növelhetjük az önbecsülésünket, hiszen utána meglesz az az érzés, hogy „akkor is megcsináltam”. A sport emelett csökkenti a szorongást is, segít levezetni a feszültséget.
-Belső vagy külső motiváció a fontosabb?
-Ideális esetben egyszerre jelen van mindkettő. Ha az egyik hiányzik, az előbb-utóbb problémához vezet. Az embernek szüksége van arra, hogy azt érezze, korának, képzettségének és tudásának megfelelő fizetésben és elismerésben részesül, emellett kell legyen belső hajtóerő , folyamatos fejlődési lehetőséget biztosítva.
Az is egy jó stratégia, ha magunknak tűzünk ki folyamatosan újabb és újabb célokat. A következő feladat igényeljen egy picit több tudást, másféle erőfeszítést, mint az előző.
Ha a munkánkban éppen nincsen erre lehetőség, akkor találjuk egy hobbit, ahol ez megvalósulhat. Mindenképpen szükség van olyan tevékenységre az életünkben, amely által kikapcsolódhatunk, én-időt tarthatunk vagy megélhetjük a flow állapotát.
Érdemes megemlíteni, hogy újabb vizsgálatok azt mutatják, a legelégedettebbek hosszútávon a munkájukkal azok, akik az erőfeszítéseik mentén közben mások segítségére vannak. Talán ezért is olyan elterjedt a humanitárius munka egyes társadalmakban, akár a hétvégét is feláldozva.
-Kontrolltartás terén nehezebb dolguk lehet a freelancereknek?
-Nem azt mondanám, hogy nehezebb, inkább úgy fogalmaznék, hogy máshogy nehéz. Ez az életforma sem való mindenkinek.
Van, akinek a biztonságérzet sokkal fontosabb, mint a szabadság.
Aki a szabadságot preferálja és ezt úgy éri el, hogy magánvállalkozó, freelancer vagy éppen digitális nomád lesz, annak az elején számolnia kell azzal, hogy neki kell rendszert vezetni az életébe, amihez szükséges egy bizonyos fokú fegyelmezettség.
Saját tippek:
Személy szerint magamat egy fegyelmezetlen embernek tartom, de azt is tudtam, hogy nagyon nagy szükségem van a személyi szabadságomra, ezért alakítottam tudatosan úgy a környezetem és az életvitelem, hogy egyetem mellett olyan munkát végezhessek, amely által ezt megkapom.
A MUSE Blog teljesen ilyen és nagyon illett hozzám, hiszen már 16 éves korom óta publikálok újságokba és folyóiartokba. Tehát minden munkafeltétel mellé ment a hatalmas zöld pipa.
A szabadságérzet nekem azzal a felelősséggel is járt, hogy mostantól sokkal jobban be kell osztanom az időmet és végre fejlődhetek abban, hogy ne hagyjak mindent az utolsó pillanatra. Ez van, amikor sikerül, van, amikor kevésbé, de nagyon sokat lehet tanulni a hullámzó időszakoknak azon résziből is, amikor az ember nincs a toppon.
Nekem több dolog is segíteni szokott, mind hangulatjavítás, koncentráció és stresszkezelés céljából.
Az egyik ilyen az olvasás. Hiszem azt, hogy az író elsősorban olvasó, de a szakmai ártalom mellett nekem hatalmas kikapcsolódást jelent az, hogy egy-egy órára teljesen belemerülhetek egy történetbe és kiszakadhatok a sajátomból.
Emellett rendszeres jóga és meditáció számomra a best practise. A probléma itt is a rendszeren volt, de aztán megfogadtam, hogy ha a világ is dől össze, akkor sem hagyom ki azt a kilencven perces hétfő délutáni órát, ami segít jól indítani a hetem.
Remélem mindenki megtalálja a maga kis csodaszerét, ami segít átlendülni a kevésbé motivált és energikus napokon. Én azt ajánlom, hogy ha még nincs is erre jól kiforrott módszeretek, ne adjátok fel a keresését, próbáljatok ki minél több mindent.
A rossz hír az, hogy nincs egy olyan recept, ami mindenkinek beválik, a jó pedig az, hogy rengeteg a lehetőség, és ha kitartóan keresel, biztos vagyok benne, hogy te is megtalálod a sajátodat.
képek: Pinterest