muse iroda blog

Mindenki számára 24 órából áll a nap

24. Ha valamit nagyon sürgős határidőre kell megcsinálnunk azt kívánjuk, bárcsak dupla ennyi lenne, ha pedig valamit nagyon várunk, akkor azt, hogy bárcsak fele ennyi. Nos, ezen nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy hogyan használjuk ki jobban azt a huszonnégyet.

Összegyűjtöttem néhány hüvelykujjszabályt, hogy te is jobban tudd művelni a hatékony időbeosztás művészetét. Nem mindig egyszerű ezeket betartani, de most, a vizsgaidőszak kellős közepén érzem a pozitív hatásaikat. Hosszú távon pedig egy kevésbé stresszes, tudatosabb és jól szervezett élet szerintem megfizethetetlen.

1. Ne halasztgass!

Minél később állsz neki egy feladatnak, annál nehezebben fogsz belekezdeni, annál kevesebb lesz a lelkesedés és annál nagyobb nyűgnek fog tűnni. Szabj magadnak határidőket, amikhez tudod tartani magad. Ha valamit keddre kell megcsinálnod, készítsd el vasárnap estére, így nem marad az utolsó pillanatra és sokkal jobban fogod magad érezni, hogy előbb kész lettél vele. Ezzel pedig ki is biztosítod magad, hogy ha véletlen még változtatni kell a leadandó projekten, akkor is lesz rá elég időd a hibákat nyugodtan kijavítani, nem feszített kapkodásban elvégezni.

Azokat az apró feladatokat pedig, amelyek 10 percen belül elvégezhetőek, végezd el rögtön!

2. 24 helyett 168

Minden hétvégén szánj egy kis időt arra, hogy megtervezd a következő hetedet. Az, hogy nem csak napi bontásban látjuk a feladatainkat, hanem egy egész hétre szét tudjuk őket osztani sokkal nagyobb szabadságot, átláthatóságot ad, és megkímél bennünket néhány olyan dolgotól, amit az okozhat, ha csak napi beosztással rendelkezünk.

Például:

• Korlátok közé szorít: 24 óra alatt számtalan esetben képtelenek vagyunk elvégezni a meghatározott feladatokat. Sokszor közbe jön valamilyen halaszthatatlan esemény amely teljesen felborítja a napirendünket.
• Rugalmatlan: nincs hová áthelyeznünk a feladatainkat ha valami közbe jön.
• Stresszessé tehet: ha folyamatosan arra összpontosítunk, hogy a rövidke napjaink napirendjét szigorúan betartsuk, akkor azzal hosszú távon többet árthatunk, mint használhatunk, hiszen egy idő után már csak púp lesz a hátunkon a sok betervezett feladat. Nem lesz időnk fellélegezni két tevékenység között, így hosszú távon stresszessé válunk tőle.

3. Szánj időt a pihenésre is

Írj bele az időbeosztásodba élvezetes, pihentető tevékenységeket is, amelyek örömmel töltenek el és segítenek feltöltődni és kikapcsolódni.

Sokan azért nem tudják tartani az előre megírt napirendüket, mert csak a nyűgnek érzett feladatokat írják bele. Ezzel csak azt érik el, hogy elmegy a kedvük az egésztől már attól is, ha ránéznek a listára.

Ha pedig ott vannak a kikapcsolódást jelentő pontok is a listán, sokkal könnyebb lesz elvégezni a többi feladatot is.

Sebők Viktor

Sebők Viktor szabadúszó tervezőgrafikus. A kezdet kezdete óta a MUSE-ban van, ami az iroda és Viktor számára is a kezdet volt, hiszen akkor vágott bele a  szabadúszó létbe, amikor a közösségi iroda nyílt.

Vallja, hogy ha valaki bármilyen szakmában szabadúszásra adja a fejét, akkor annak a szakmai része körülbelül ötven százalék, a másik ötven pedig a szabadúszás egyéb feladatival jár. Egyben vagy a marketinges, a saleses és a cégvezető.

VI: Hol találtál rá a MUSE-ra?

SV: Danit már régóta ismerem. Két és fél éve keresett meg egy projekt kapcsán és sokat beszélgettünk a vállalkozólétről.

Már akkor megfordult a fejemben, hogy át kéne konvertálódni a szabadúszó létre.

Megemlítette, hogy közösségi irodát is csinál. Az egyik problémám az volt, hogy hogyan  pótoljam az irodai  létet, ha váltok és freelancer leszek.

Az első két hónapban nagyon élveztem, hogy otthonról dolgozhatok pizsamában, de ez a rövid időszak után rájöttem, hogy számomra demotiváló otthon a négy fal között maradni, így elkezdtem olyan megoldást keresni, ami hosszútávon is beválik.

Nem szerettem volna úgy élni a mindennapjaimat, hogy az egyetlen élő emberrel való szociális interakcióm a kisboltos nénivel történik, amikor leugrok valami csemegéért. 

Így a MUSE nyitása utáni hetekben eljöttem megnézni és kipróbálni a coworking irodát. Egyezett azokkal az elképzelésekkel, amelyeket én vizualizáltam magamban a megfelelő munkakörnyezettel kapcsolatban. Azóta heti két alkalommal rendszeresen járok ide.

VI: Mennyire támogatja a közösség és a közösségi iroda a munkádat?

Több szempontból is támogatja. Már az is nagy segítség, hogy az ember ki tud szabadulni a négy fal közül.  A legtöbbünk ebben az irodában kreatív munkát végez.

Az, hogy emberek között vagyunk, hogy hallunk másoknak az aktuális projektjeiről, sikereiről, kudarcairól, inspirál minket és tanulhatunk egymástól.

Vállalkozást érintő dolgokat is meg tudunk beszélni. Dolgozik itt például UX-es, aki tud nekem segíteni, hogy a grafikában merre fejlődjek, de ugyanúgy én is tudok neki segíteni bizonyos projektekben.

Többször is volt olyan, hogy megbízásokat kaptam a közösségi iroda által.

VI: Dani, az alapító személyisége mennyire kötődik az irodához?

Teljes mértékben. Dani személyisége átkonvertálódik egy irodává. Mondtam is neki, hogy nem venném fel alkalmazottnak, mert annyira pörgős, innovatív és kreatív, hogy egy év után biztos, hogy otthagyna és saját vállalkozást indítana. Ezért is jó, hogy megtette, mert látszik, hogy szívét-lelkét beleteszi.

VI: Ha három szóval kellene jellemezned a MUSE Coworking-et, mit mondanál?

1. családias

2. közvetlen

3. praktikus

A családiast azért emelném ki és azért raktam az első helyre, mert egyre többször szervezünk közös programokat, ebédeket, iszogatásokat szabadidőnkben. Tavaly karácsonyi bulink is volt. Ettől elválaszthatatlan a második pontban említett közvetlenség. A praktikusságot pedig a flexiblisségre értem, hogy akkor jöhetek, amikor csak szeretnék.

Házi Csaba 

Házi Csaba, UX-es, jelenleg webappokat, mobilappokat designol szabadúszóként. Egy Toptal nevű rendszerhez tartozik, ahol a világ legjobb fejlesztőit gyűjtik össze.

Az elmúlt nyolc évben dolgozott szinte minden elképzelhető körülmény között: otthonról, saját, bejárós irodából, közösségi irodában vagy éppen a világot járva egy óceánjáró hajóról. Majd  végül a Muse-ban horgonyzott le.

Szerinte nagyon fontos az, hogy az ember megtalálja, vagy ki tudja alakítani magának a megfelelő munkakörnyezetet, hiszen van, aki nagyon könnyen kiesik a ritmusból, ha ez nincs meg számára.

Vele beszélgetek most:

VI: Hogy találtál rá a Muse-ra?

HCS:  Az otthonban, ahol a párommal élünk nem nagyon van hely home office-t  kialakítani. Egyébként is jó, ha az ember kimozdul. Miután beköltöztünk a 13. kerületbe, elkezdtem helyet keresni magamnak. A saját iroda ötlete már annyira nem vonzott, mint a közösségi irodáé.

Az utóbbi időben nagyon sokat voltam kinn Amerikában és ott kezdtem el coworking irodába járni.  Maga ez a koncepció, a coworking ötlete hozzám nagyon közel áll.

Egy délután körbejártam  az irodákat itt, Budapeesten. Felfedező irodatúrát tettem. Volt ami levegőtlen volt, volt ami zsúfolt és volt, aminek egyszerűen a hangulata volt folytó.

Végül besétáltam a Muse-ba, ami közel van és útba is esik nekem. Más a vibe-ja, mint a többinek.

VI: Mi tetszik benne a legjobban?

HCS: Olyan a hangulata, mint amikor egy cégben benne vagy közepes méretű csapatban, akikkel lehet, hogy nem is egy projekten dolgoztok, de kialakul a jó kommunikáció. Nem az van, hogy bemész, leülsz a helyedre és maximum csak köszönsz az amúgy idegeneknek számító munkatársaidnak, hanem ténylegesen kialakulnak emberi kapcsolatok és kötődések. Van kapcsolódási pont.

Annak éri meg, aki nem akar egyedül otthon ülni. Jó dolog az énidő, de egy bizonyos ponton túl demotiváló lehet a magány. Annak szerintem nincsen sok értelme, hogy az ember egy üres otthoni lakásból átmegy egy üres otthoni irodába.

VI: Dani, az alapító személyisége mennyire kötődik az irodához?

HCS: Ő a tyúkanyó, az osztályfőnök. Látszik a mentalitásán , hogy nagyon nyitott, kedves és barátkozós ember, aki figyel mindenkire az irodában. Ügyel arra, hogy érezzék az itt dolgozók, hogy nem egyedül vannak más emberek között, hanem valódi közösségben.

VI: Ha három szóval kellene jellemezned a MUSE Coworking-et, mit mondanál?

HCS: 

1. közvetlen

2. hangulatos

3. inspiráló

 

A közvetlenség az első helyen van, hiszen nem mindegy, hogy mennyi idő múlva múlik el az a feszélyezettség érzés, amit érez az ember, ha egy új helyre kerül és mennyire támogatja a közeg, hogy feloldódj. Ezen a közvetlenségi skálán nagyon magas szinten van a MUSE.

Többen hasonló területeken dolgoznak, így fontos számunkra a tudásmegosztás is, illetve arra is megvan a platformunk, ha van egy olyan munka vagy lehetőség, amit szívesen továbbadnál.

Hatékonyságnövelés

Aki szabadúszóként ülőmunkát végez, gyakran annyira elkapja a flow érzése, hogy órákig fel sem áll közösségi irodában a helyéről.

Nagyon kevés ember tartja be azt az aranyszabályt, hogy óránként mozogjon egy picit munka közben, pedig az apró szünetek nemcsak, hogy a hatékonyságot növelik, hanem megvédenek olyan panaszoktól, mint a derék és hátfájás is.

A munkahelyi kollektív mozgás bevezetése, ösztönzése Japánból ered. Svédországaban pedig már nem ritka az olyan vállalat, amely saját konditeremmel rendelkezik.

Tölgyesi Írisz jógaoktatót kérdeztem az irodai jógáról:

“Az irodai jóga lényege, hogy bevisszük a mozgást és az egészségtudatos élet lehetőségét az emberek munkahelyére. Sokan azért nem járnak sportolni, mert a munka annyira beszippantja őket, hogy nem marad idejük. Igényük lenne a mozgásra, de nem tudják beilleszteni a napirendjükbe, valamint nem akarják a családtól elvenni azt az időt, amit rá kell fordítani az edzésre.

Ha valakinek nincs a mozgás kicsi gyermekkora óta az életében, családos, dolgozó felnőttként nehéz kialakítani a rendszeres sport szokását. Pedig a testünknek szüksége lenne rá. A jóga komplex megoldást hoz az ülőmunkát végző, mozgáshiányos életmód problémáira. Rendszeres gyakorlással gyógyír az ülés okozta ártalmakra, illetve megelőzi az esetleges lelki és fizikai problémákat is.

Segít semlegesíteni a munkahelyi stresszt, a jó közérzet pedig fokozza a munkahelyi hatékonyságot és a kreativitást. A munkahelyi jóga előnye, hogy az aktuális csoportra valamint irodai környezetre szabható. Célja a dolgozó kizökkentése a munkából, az izomzat és a csontrendszer átmozgatása, nyújtása, erősítése, másrészről az idegrendszer lenyugtatása, az elme pihentetése.”

Egy rövid, bármikor elvégezhető gyakorlatsor:

Homorítás

Üljünk egyenes háttal a székünkön, emeljük a magasba a kezeinket, majd kezdjünk el gerincből felfelé nyújtózni! Vegyünk egy nagy levegőt, és egy kicsit homorítsunk a hátunkkal! Tartsuk meg pár másodpercig, majd engedjük vissza, és ismételjük meg néhányszor. Arra figyeljünk, hogy ne dőljünk túlságosan hátra, mert ez nagyon megterhelheti a hátunkat.

Csavarás

Üljünk egyenesen a székünkben, bal kezünket tegyük a jobb térdünk külső felére, jobb kezünket pedig a derekunkra. Vegyünk egy nagy levegőt, miközben még jobban kihúzzuk magunkat, majd a levegő kifújása közben lassan csavarjunk egyet a hátunkon, és nézzünk át a jobb vállunk felett! Néhány lélegzetvételig folytassuk, minden kifújásnál csavarva egyet a hátunkon!

Vállnyújtás

Tegyük az ujjainkat az asztalunk szélére, és távolodjunk el tőle annyira, hogy a karjaink nyújtva legyenek! Hajtsuk a két karunk közé a fejünket, és hagyjuk, hadd húzza le a saját súlya. Közben figyeljünk arra, hogy a hátunk végig egyenes maradjon!

Forrás: ELTE BEAC Jóga, Jógakonyha

Vállalkozó egyetemisták

Egyetemistaként lassan kezd kirajzolódni előttünk, hogy mit szeretnénk az élettől, és az is, hogy mi az, amit biztos, hogy nem.

Lehet általánosítani, hogy a generációnknak nagyobbak az elvárásai mind az életminőséggel, mind a munkahellyel kapcsolatban, és nagy erőkkel küzdünk a szabadságunkért és a függetlenségünkért, amit már most szeretnénk kialakítani és soha nem akarunk róla lemondani. Vannak, akik ezt a vállalkozói létben látják.

Magyarországon jelenleg egyetlen vállalkozásorientált diákszervezet van, az InCube, amely 2014-ben alakult meg a Budapesti Corvinus Egyetemen, de hangsúlyozza egyetemköziségét is. Tagjai közt megtalálhatóak a Corvinus, BME, MOME, BGE, Metropolitan, Ybl és IBS hallgatói. 

Szakmaiság

Az elmúlt három évben az InCube majdnem 100 inspiráló előadást és szakmai workshopot szervezett olyan meghívott előadókkal, mint Váradi József a WizzAir, Jeff Burton az EA Games vagy Fehér Gyula a Ustream alapítója.

“2018 szeptemberében egyedülálló módon elindítottuk az egyetemi inkubátorházunkat, melynek keretein belül tagjaink az ötleteik kidolgozásával, csapatokba rendeződbe fél év alatt végigjárhatják a cégalapítás mérföldköveit. Egy senior mentor segítségével, aki már végigjárta ezen téma buktatóit vezetünk végig a startupperkedés gyakorlati kérdésein.

Tagjaink a félév során elsajátítják az üzleti tervezés, az ötletvalidálás, termékfejlesztés, sales, kapcsolatépítés, online marketing, cégjog, vállalati értékesítés és prezentációs technikák alapvető fortélyait és még befektetőkre is szert tehetnek a sikeres induláshoz.

Múzsa

Magad, uram, ha szolgád nincs

– utal a régi mondásra Fa Nándor a 2017-ben kiadott önéletrajzi könyvének címében.

Ez a mondat már sokat elárul a legsikeresebb magyar vitorlázó életfelfogásáról, munkához való hozzáállásáról és szikár, komoly, sokatmondó, realitás talaján megmaradó, de árral szemben úszó szerzőről. Ő az, aki hisz abban, hogy minél többet és keményebben dolgozik az ember a céljaiért, annál “szerencsésebb” lesz.

A könyv kiadása után volt szerencsém egy, az egyetemünkön megtartott Kihívás a köbön című kerekasztal beszélgetés keretében személyesen hallani őt Al Ghaoui Hesna és Csíkszentmihályi Mihály társaságában.

Nem mindennapi trió volt ez. Az eseményről mindhármójuktól egy-egy dedikált kötettel jöttem el, amelyeket szintén csak ajánlani tudok. (Csíkszentmihályi: Flow- Az áramlat, Hesna: Félj bátran)

Fa Nándor az első magyar, aki a saját kezűleg épített hajójával ötször megkerülte a Földet, tízszer szelte át az Egyenlítőt és hétszer kelt át az Atlanti-óceánon.

1992-93-as  Vendée Globe-on  5.helyezettként ő volt az első “nem francia”, aki teljesítette a vitorlázás “Everest”-jeként emlegetett külső segítség nélkül teljesítendő nonstop-szóló versenyét, amelyen maga tervezte, építette és  kormányozta hajóval vett részt.

2016-17-es Vendée Globe

Ez volt utolsó versenye, mely után 60 évesen nagy önfegyelemmel, családja iránti felelősségtudattal és  szakmai alázattal bejelentette, hogy itt, a csúcson fogja abbahagyni.  93 nap 22 óra 52 perc és 9 másodperces Föld-kerülő idővel a nyolcadikként ért célba a Spirit of Hungary Fa Nándorral a Világ legnehezebb Föld-kerülő versenyén.

A Magad, uram című könyvben az itt szerzett élményekről olvashatunk a fejezetek között megjelenő hajónapló részletekben.  Olyan stílusban és hangulatban nyerhetünk betekintést abba, hogy miképpen formálja az emberi jellemet a természettel való egyedüllét, mintha egy baráti beszélgetésen lennénk, ahol a másik megosztja velünk a félelmeit, sikereit, kudarcait, dilemmáit, életének mozzanatait.

“Terhelt világban élünk. Szinte alig akad tiszta pillanat, amikor önmagunk lehetünk. Néha kimegyünk egy erdőbe, hallgatjuk a természet hangjait- ritka ajándék, ha “kiszellőztetjük” az agyunkat. Mikor szólóvitorlázó lettem, teljesen  tudatosan mentem ki az óceánra, tudatosan akartam kiszakadni a civilizációból. “

Példakép

“Gyökér nélkül nem lehet élni a világban, mert akkor önmaga számára is elveszik az ember.”

-vallja a szerző. A könyvből rengeteget megtudhatunk az életfelfogásáról és az elveiről. Fontosnak tartom azt, hogy legyen olyan hős, akire felnézhetünk, akire példaképként tekinthetünk és akitől önuralmat, kitartást, céltudatosságot és bátorságot tanulhatunk ahhoz, hogy merjünk kilépni a kényelmes, de sikertelen és üres hétköznapokból. Fa Nándor pontosan ebbe a kategóriába tartozik.

A vitorlázás távol áll az érdeklődési körömtől, mégis nagy öröm volt olvasni a könyvet. Rengeteg olyan hasznos élettapasztalattal és tudással  van átitatva minden lapja, amelyet saját életünk bármelyik területére átvihetünk.

Az egyik legfontosabb, amit én ebből megtanultam, hogy minden egyes kihívásnál tudunk kell, hogy a félelem ellenére, vagy éppen azért cselekszünk, és hogy minden élményünk által tanulhatunk, többek lehetünk, kiakakíthatjuk a saját, valós tapasztalaton alapuló életszemléletünk. Ezáltal válunk hitelessé.

“Engem nagyon mélyen befolyásolt az, amit a Szent Jupát útja alatt megtapasztaltam a világról. Rájöttem, hogy az emberi érték nem a bőrszínen vagy a valláson múlik, hanem a tetteken és a habituson.

Egészen biztos, hogy más az a kép, amit magunk szedtünk fel a világról, mint amit valaki akar mutatni róla.”

Képek: Ripost, Libri

1. Erkély

A Muse Coworking-nek nemcsak belső galériája, konferencia szobája és frissen felújított, modern konyhája van, hanem a körútra nyíló hatalmas erkélye is, kilátással a Vígh- színházra és a mindig pezsgő körútra.

Itt nemcsak Rómeót várhatjuk, hátha megszökött az egyik színdarabból a szabadúszóknak szerenádot adni, hanem a tavaszi napsütésben a gyönyörű kilátás és a friss, forró kávé illata a legjobb napindító, ami után nem lehet más a reggel, mint energikus és motiváló.

 

2. Inspiráló közeg

Az alapítónknak,  Daninak a Muse megalkotásánál a legfőbb célja az volt, hogy egy olyan közösségi irodát hozzon létre, ahol mindenki megtalálhatja a múzsáját, ahová az ember szívesen jár be, mert már az irodának a hangulata, díszletei, berendezése is alkotásra ösztönzi.

Olyan mesebeli hely ez a belvárosban, ami egyszerre jelenti a freelancereknek  a nyugalom szigetét, a kreativitást és a flow állapotát is.

3. Összetartó és egymást segítő közösség

Végül, de nem utolsó sorban sorakoztatom fel, harmadik érvként a Mi közösségi irodánkban található összetartó, egymást segítő közösséget.

Hisszük azt, hogy egy helyet nem csak a logoja, az épülete vagy a designja tesz azzá, ami, hanem az ott dolgozó emberek.

Nálunk a szabadúszók széles palettája képviselteti magát, fiatal egyetemisták első vállalkozásukon dolgozva, bloggerek, projektvezetők, designerek, grafikusok, fotósok és  szülők, akik imádják a gyerekeiket, de egy valódi oázis számukra ez a coworking iroda, ahol gyerekzsivaj nélkül, teljes nyugalomban át tudják adni magukat a munkafolyamatnak, majd stresszmentesen és energikusan térnek újra haza hozzájuk.

Olyan hely ez, ahol a különböző nézőpontokat mind értéknek látjuk, ahol mindenkinek megvan a maga munkatempója, stílusa, érdeklődési köre, de mégis elhatároztuk, hogy együtt és egymást mindenben segítve fejlődünk és erünk el újabb és újabb célokat.

Pont a legjobb időzítéssel, tavaly januárban került a kezeim közé Al Ghaoui Hesna, ex háborús övezeti tudósító Félj bátran című könyve.

Bár nekem nem Libanon területén kellett bombáktól veszélyeztetve tájékoztatni az embereket, éppen a saját kis háborúmat vívtam életem első egyetemi vizsgaidőszakában küzdve, emellett pedig egy program keretében amerikai nyári diákmunkára jelentkeztem.

Nagyon régóta szerettem volna eljutni New Yorkba, felmenni az Empire State tetejére és ott meghallgatni Frank Sinatra New York, New York című számát.

Viszont annyira megijedtem attól, hogy nekem, a vállalhatatlanul csapnivaló tájékozódási képességemmel három hónapon keresztül teljesen egyedül, úgy, hogy nem ismerek senkit, fel kell találnom magam a Nagy Alma területén, hogy majdnem lemondtam az egészet.

Hesna könyve volt az egyik, ami átlendített az ilyen pillanatokon, és végül 2018 forró júliusában tényleg szólt a New York, New York a kedvenc épületem tetején.

“Az első, hogy felismerjem, hogy félek. Pipa. Majd ennek köszönhetően a szolgálatomba kell állítanom a félelmet. Hogyan is? Elfogadom, hogy félek, átérzem a bennem tomboló érzelmeket, és tudatosítom, hogy ezek mind értem vannak. Azért, hogy még több erőt kifejtve, még jobban összpontosítva le tudjam küzdeni az előttem álló akadályt. Egyszerűen át kell helyeznem a fókuszt a félelemről erre a célra.”

“A félelem üzemanyaga olyan erőt, kitartást és elszántságot kölcsönzött, amelynek köszönhetően nemcsak fizikailag léptem át a határaimat, hanem olyan helyzetekből is kimásztam, amelyekben egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy nyerésre állok.”

Amikor elmentem a könyvbemutatóra, ez a nő rögtön lesokkolt és egy hatalmas tévhitet rombolt le bennem: azt, hogy a félelmet ki lehet irtani az emberből, mint valami gyomot, de úgy, hogy az soha nem nő vissza.

Történetét azzal kezdte, hogy amikor az emberek megkérdezik tőle: “Te nem féltél?” és azt válaszolja, hogy “De igen, persze, hogy féltem.”, akkor csalódottságot éreznek. Ellopott tőlük egy illúziót, annak az illúzióját, hogy csak az élheti álmai életét, aki nem fél semmitől.

Ezzel elvette annak a kifogásnak a helytállóságát, hogy azért nem valósítunk meg valamit, amit szeretnénk, mert félünk tőle. Félünk az újdonságtól, a változástól, a továbblépéstől, a fejlődéstől és a fájdalomtól, ami teljesen természetes, de nem az érzés kiirtása, hanem a szolgálatunkba állítása a megoldás.

A könyv a sokszor kellemetlen érzés ezer arcát mutatja be, az extrém helyzetektől kezdve egészen a legapróbb, leghétköznapibb, de olykor mégis hatalmasnak tűnő démonjainkon keresztül, útmutatókat adva hozzájuk.

Ajánlom mindenkinek, aki szeretné a félelem érzését megismerni és a maga hasznára fordítani ahelyett, hogy tettetné annak nem létezését és elnyomásával próbálkozna.

Azt biztosan nem ígérem, hogy aki elolvassa végleten bátorság önti el és rettenthetetlenné válik, de azt igen, hogy egy picit árnyaltabb, sokoldalúbb képet kaphat az érzésről és lehet, hogy a rengeteg felsorolt technika és helyzet közül megtalája a sajátját.

Záró gondolatnak pedig Weöres Sándor szavaival búcsúzom:

“Legtöbb ember, ha véletlenül megpillantja saját mélységének valamely szörnyetegét, irtózattal visszalöki a homályba; ezentúl a szörny még-nyugtalanabb és lassanként megrepeszti a falat. Ha meglátod egyik-másik szörnyedet, ne irtózz és ne ijedj és ne hazudj önmagadnak, inkább örülj, hogy felismerted; gondozd, mert könnyen szelidül és derék háziállat lesz belőle. Jó és rossz tulajdonságaid alapjában véve nincsenek. Ápolt tulajdonságaid jók; becézett, vagy elhanyagolt tulajdonságaid rosszak.”

Al Gahaoui Hesna és testvére, Al Ghaoui Naima a WMN Helló, tesó! című műsorában:

Hesna a WMN Elviszlek magammal című műsorában:

Képek: Bookline, Hesna. hu

Bárkivel megeshet az, hogy még akkor is, ha álmai munkáját végezheti, szereti a környezetet, ahová bejár, jófej emberek veszik körül és támogatják is a céljai elérésében, alábbhagy a motivációja.

Mengyán Pletikoszity Ildikó pszichológust kérdeztem arról, hogy mi ilyenkor a teendő: 

Először is el kell fogadnunk azt, hogy nem lehetünk mindig tökéltesen jó hangulatban és mindenki életében jelentkeznek hullámzások. Az elfogadás mellett  fontos az, hogy minél nagyobb önismerettel rendelkezzük. Semmiképp se söpörjük a szőnyeg alá a problémát, hanem foglalkozzunk vele és találjuk meg azokat a dolgokat az életünkben, amelyek átsegítenek ezeken az időszakokon.

-Mik lehetnek ezek?

-A tudatosságot hangsúlyoznám. Ha van valamiféle rendszer az életünkben, az biztonságot ad.

A sport nagyon nagy segítőnk  lehet. Ha például megvan a heti háromszori rendszerességű mozgás, akkor, ha éppen nincs kedvünk aznap mozogni, ráadásul esik az eső is, mégis elmegyünk arra az edzésre, mert kialakult az igényünk rá,  és ha végigcsináljuk sokkal jobban fogjuk utána érezni magunkat.

Ilyen apróságokkal növelhetjük az önbecsülésünket, hiszen utána meglesz az az érzés, hogy “akkor is megcsináltam”. A sport emelett csökkenti a szorongást is, segít levezetni a feszültséget.

-Belső vagy külső motiváció a fontosabb?

-Ideális esetben egyszerre jelen van mindkettő. Ha az egyik hiányzik, az előbb-utóbb problémához vezet. Az embernek szüksége van arra, hogy azt érezze, korának, képzettségének és tudásának megfelelő fizetésben és elismerésben részesül, emellett kell legyen  belső hajtóerő , folyamatos fejlődési lehetőséget biztosítva.

Az is egy jó stratégia, ha magunknak tűzünk ki folyamatosan újabb és újabb célokat. A következő feladat igényeljen egy picit több tudást, másféle erőfeszítést, mint az előző.

Ha a munkánkban éppen nincsen erre lehetőség, akkor találjuk egy hobbit, ahol ez megvalósulhat. Mindenképpen szükség van olyan tevékenységre az életünkben, amely által kikapcsolódhatunk, én-időt tarthatunk vagy megélhetjük a flow állapotát.

Érdemes megemlíteni, hogy újabb vizsgálatok azt mutatják, a legelégedettebbek hosszútávon a munkájukkal azok, akik az erőfeszítéseik mentén közben mások segítségére vannak. Talán ezért is olyan elterjedt a humanitárius munka egyes társadalmakban, akár a hétvégét is feláldozva.

-Kontrolltartás terén nehezebb dolguk lehet a freelancereknek?

-Nem azt mondanám, hogy nehezebb, inkább úgy fogalmaznék, hogy máshogy nehéz. Ez az életforma sem való mindenkinek.

Van, akinek a biztonságérzet sokkal fontosabb, mint a szabadság.

Aki a szabadságot  preferálja és ezt úgy éri el, hogy magánvállalkozó, freelancer vagy éppen digitális nomád lesz, annak az elején számolnia kell azzal, hogy neki kell rendszert vezetni az életébe, amihez szükséges egy bizonyos fokú fegyelmezettség.

Saját tippek: 

Személy szerint magamat egy fegyelmezetlen embernek tartom, de azt is tudtam, hogy nagyon nagy szükségem van a személyi szabadságomra, ezért alakítottam tudatosan úgy a környezetem és az életvitelem, hogy egyetem mellett olyan munkát végezhessek, amely által ezt megkapom.

A MUSE Blog teljesen ilyen és nagyon illett hozzám, hiszen már 16 éves korom óta publikálok újságokba és folyóiartokba. Tehát minden munkafeltétel mellé ment a hatalmas zöld pipa.

A szabadságérzet nekem azzal a felelősséggel is járt, hogy mostantól sokkal jobban be kell osztanom az időmet és végre fejlődhetek abban,  hogy ne hagyjak mindent az utolsó pillanatra. Ez van, amikor sikerül, van, amikor kevésbé, de nagyon sokat lehet tanulni a hullámzó időszakoknak azon résziből is, amikor az ember nincs a toppon.

Nekem több dolog is segíteni szokott, mind hangulatjavítás, koncentráció és stresszkezelés céljából.

Az egyik ilyen az olvasás. Hiszem azt, hogy az író elsősorban olvasó, de a szakmai ártalom mellett nekem hatalmas kikapcsolódást jelent az, hogy egy-egy órára teljesen belemerülhetek egy történetbe és kiszakadhatok a sajátomból.

Emellett rendszeres jóga és meditáció számomra a best practise. A probléma itt is a rendszeren volt, de aztán megfogadtam, hogy ha a világ is dől össze, akkor sem hagyom ki azt a kilencven perces hétfő délutáni órát, ami segít jól indítani a hetem.

Remélem mindenki megtalálja a maga kis csodaszerét, ami segít átlendülni a kevésbé motivált és energikus napokon. Én azt ajánlom, hogy ha még nincs is erre jól kiforrott módszeretek, ne adjátok fel a keresését, próbáljatok ki minél több mindent.

A rossz hír az, hogy nincs egy olyan recept, ami mindenkinek beválik, a jó pedig az, hogy rengeteg a lehetőség, és ha kitartóan keresel, biztos vagyok benne, hogy te is megtalálod a sajátodat.

képek: Pinterest

A Muse Coworking iroda születéséről beszélgettem alapítónkkal, Mekis Danival:

Dani 29 éves, az idei szülinapját is a Muse-ban töltötte, Siófokon született, majd akkor költözött fel Budapestre, amikor felvették a BME-re.

Mindig is mert nagyot álmodni és soha nem félt attól, hogy olyat csináljon, ami letér a megszokott, már jól kitapsott útról. Azt meséli, olyan középiskolába járt, ahol a tanárok és diáktársai is kinevették, amiért egyáltalán jelentkezett a vágyott egyetemre.

Azóta már rég megvan a diplomája, diákévei mellett három startupot alapított.

Bár nem szereti ezt a kifejezést, én mégis a polihisztor szót használnám jellemzésére:

Villamosmérnök alap- és mesterszakos diplomám van. Zenét szerzek színdarabokhoz, filmekhez, trailerekhez. Saját alkalmazásokat fejlesztek az összes palettán lévő Apple termékre: órákra, Ipad-ekre, számítógépekre, mobilokra. Emelett webdesignnal, UX-szel, UI-al is folgalkozom és építem a coworking irodában a közösséget.

Arról is kérdeztem, hogy hogyan lett ennyire széles az érdeklődési köre. Erre azt válaszolta, hogy mindig is a szabadságvágy, az alkotás öröme és a maximalizmus hajtotta.

Gyerekkorában sok számítógépes játékkal játszott, de mindig talált bennük olyan dolgot, ami működhetne másképp is, jobban is vagy lehetne esztétikusabb és gyorsabb, ezért elkezdett sajátokat fejleszteni magának és a barátainak. 

Ugyanez volt a helyzet társasjátékokkal is. Ha nem talált kedvére valót, akkor fogott egy papírt, kivágta belőle a formát, megrajzolt egy újat és saját szabályokat hozott, aszerint játszott a saját fejlesztésű játékával.

Egyetem után egy év álláskeresés és home officeban való dolgozás után csinált egy coworking irodát. Meg szeretette volna osztani másokkal a napját. Unalmasnak tartotta azt, hogy az otthonról dogozás egy idő után átvált otthon üléssé, nem beszélve az inspiráló és kreatív környezet és közösség hiányáról.

“Nem találtam olyan közösségi irodát, ami olyan lett volna, amilyet elképzeltem, ezért csináltam egyet”

A Muse Coworking 2018. decemberében volt egy éve, hogy megnyílt. Ezt megelőzte egy év tervezgetés, fejújítás és beredezés.

Minden egyes apró kis részletet Dani tervezett és szervezett a bútoroktól a falak színén keresztül a vezetékek beszereléséig és a logoig.

A célom az volt, hogy összekössem a kreatív embereket, egy inspiráló közösséget és közeget adni, ahol lehet az inspirátora midnenkinek más, de mégis egy családias helyen vagyunk, ezért lett az iroda neve Muse.

-meséli csillogó szemekkel.

Nálunk nagyon fontos az, hogy jól érezzék magukat a munkatársak, illetve olyan új tagok csatlakozzonak, akik beleillenek a közösségbe. Dani minden nap benn van nyitástól zárásig. Ő az első, aki érkezik és ő az utolsó minden nap, aki elhagyja a boardot.

Az elmúlt egy év alatt mára több, mint 30 állandó tagú csapat alakult ki, ami állandóan bővül.

A Muse ad otthont például a She.hu, grafikusok, üzletfejlesztők, designerek, logotervezők, SEO-szakértők, UX-esek, UI-osok, egy faműves csapat, egy projetkemedzser és egy fejlesztő munkájának is, akit gasztropápának nevezünk, mert a jófejesen kocka megjelenése melett az ételekhez is nagyon-nagyon ért.

Állandó tagjaink mellett rendszeresen ad otthont az irdoda különböző előadásoknak és workshopoknak is.

Aki, nem hiszi, járjon utána.

Várunk mindenkit szeretettel a Nyugatinál.

Szent István krt. 15